Semmelweis az anyákat megmentette, de magát és a családját nem tudta (Felidéző)

júl. 1., 2017

Semmelweis az anyákat megmentette, de magát és a családját nem tudta (Felidéző)

1818-ban e napon, július 1-jén született Semmelweis Ignác orvos. Az ő emlékére tartjuk hazánkban július 1-jén az egészségügyi dolgozók napját. Ami egy ideje már köztisztviselők és kormánytisztviselők napjává bővült. Jelenleg július 1. munkaszüneti napnak számít az egészségügyi dolgozók, patikusok, köztisztviselők, kormánytisztviselők, valamint a hozzájuk kapcsolódó ügykezelők és fizikai alkalmazottak számára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a hivatalokban nincs ügyfélfogadás, az egészségügyi intézmények, gyógyszertárak pedig csak ügyeletet tartanak.

Mivel érdemelte ki Semmelweis Ignác az utókortól, hogy az anyák megmentőjeként tartják számon?

Azzal, hogy bevezette a fertőtlenítési eljárást a szülészeten, megmentve ezzel az anyákat a gyermekágyi láz (a vérmérgezés egy fajtája) okozta halálozástól.

Semmelweis a budapesti I. számú klinikán végzett kórházi munkája során rájött, hogy a gyermekágyi lázat, amelyben az anyák (az elsősorban kórházi) szülés után nagyon nagy arányban meghaltak, maguk az orvosok és orvostanhallgatók okozták azáltal, hogy boncolás után kézmosás és -fertőtlenítés nélkül mentek át a szülészetre vizsgálatokat végezni, szüléseket levezetni. A szegényeket kiszolgáló II. számú klinikán, ahol nem orvosok, hanem bábák vezették a szülést, harmadannyi volt a gyermekágyi láz miatti halálozások aránya, ugyanis a bábák nem boncoltak!

Semmelweis klórmész-oldatos kézmosást javasolt orvoskollégáinak, eleinte csak azért, mert az elveszi a boncolás utáni hullaszagot. Megfigyelte, hogy a klórmész alkalmazásával egyidejűleg harmadára csökkent náluk a gyermekágyi láz miatti halálozások száma. Ezt követően a klórmész-oldatos kézmosást Semmelweis fertőzést megelőző intézkedésként ajánlotta kollégáinak, majd kötelezővé tette az orvosoknak, orvostanhallgatóknak, ápolóknak, a szülészeti osztályra történő belépés előtt. Ez rendkívül népszerűtlen intézkedésnek bizonyult, és hiába publikálta felfedezéseit statisztikákkal alátámasztva – rövid időn belül kevesebben haltak meg gyermekágyi lázban a klinikáján, mint a másikon, ahol bábák segédkeztek, s módszerével hat év alatt egy százalék alá szorította a gyermekágyi láz miatti halálozási eseteket – mégis szélmalomharcot folytatott az orvostársadalommal, a kor jelentős szaktekintélyeivel, akik nem akarták belátni az ok-okozati összefüggéseket. (Ismerős jelenség, ugye?) A klórmeszes kézfertőtlenítés mellett Semmelweis előírta a kórtermek rendszeres takarítását, szellőztetését, a gyakori ágyhuzatcserét is.

A korabeli leírások alapján nehéz természete volt. Szakmai tekintélyében magát megsértve érző ellenséget sokat szerzett. 1865-ben egy háromtagú konzílium elmegyógyintézetbe utalásáról döntött. Sokan – köztük Czeizel Endre, Garamvölgyi László – tanulmányozták azóta, valóban mutatkozhattak-e rajta elmebetegség jelei, vagy csak dühkitörései, viselkedése, felesége panaszai alapján láttak lehetőséget az ellenlábasai orvosi indokkal történő eltávolítására. Többen is ez utóbbi következtetésre jutottak vele kapcsolatban. Semmelweis a döblingi elmegyógyintézetbe került, amelynek pincéjében brutálisan agyonverték. Ezután felesége morfinista lett, fia, Béla, öngyilkosságot követett el.

Cserhalmi ÁgiCserhalmi Ági

Hozzászólások