Nemes Nagy Ágnes: Álom

 Bevallom, hát nem tagadom:

 Egy iskolával álmodom.

 Hogy szemérmesen fátyolozza,

 De ringatja az alkalom.

 Egy iskolával alszom együtt.

 Egy iskola a szeretőm.

 Irkák, tollszárak bontakoznak

 és fasorok a lepedőn.

 Az ifjú ház magasra szökken,

 vadszőlő futja friss falát,

 s a szók megérnek, mint a fürtök:

 kert. Eszme. Rózsa. Ifjúság.

 S mint éji szél himbálja padlás-

 zúgban a szőlősorokat,

 agyamban éjjel megforognak

a töppedő, fürtös szavak.